Kiadja: Országos Meteorológiai Szolgálat
Kiadás dátuma: 2009.09.15.
Véget ért a Harmadik Éghajlati Világkonferencia
Híd a tudomány és a politika között
Augusztus 31. és szeptember 3. között zajlott Genfben a Harmadik Éghajlati Világkonferencia, amelyen 150 ország döntéshozói, köztük csaknem 100 államelnök és miniszter, mintegy 50 ENSZ és más szervezet vezetői és közel 2500 éghajlatkutató volt jelen. A konferencián két fő témakört érintettek: az egyik az éghajlati szolgáltatások fejlesztése, a másik a klímaváltozás mérséklése volt.
Augusztus 31. és szeptember 3. között zajlott Genfben a Harmadik Éghajlati Világkonferencia. Az elsőt 1979-ben, a másodikat 1999-ben tartották. A 150 országból összesen mintegy 2500 éghajlatkutatót, az érintett ágazatok szakértőit és döntéshozókat megmozgató esemény ülései két fő témakört érintettek. Az egyik az éghajlati szolgáltatások fejlesztése, amely napjainkra kibővült a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kényszerével, a másik a klímaváltozás mérséklése, amelynek különös időszerűséget ad a decemberi koppenhágai csúcsértekezlet.
Az első témakörben a résztvevők elfogadták a Meteorológiai Világszervezet irányításával megvalósítandó „Az Éghajlati Szolgáltatások Globális Keretrendszerét” (Global Framework for Climate Services). Ennek célja a tudományosan megalapozott éghajlati előrejelzések és szolgáltatások előállítása, hozzáférhetővé tétele, célba juttatása és alkalmazása.
„Ez a nap mérföldkő azon az úton, amely az éghajlati szolgáltatásokat minden ember számára elérhetővé teszi.” mondta Michel Jarraud úr, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. “De a felhasználóbarát produktumok elérhetővé tételét biztosító világméretű rendszer kiépítése csak most kezdődik. Ez a rendszer túlmutat a koppenhágai tárgyalásokon, hiszen a társadalomnak mindenkor szüksége van az éghajlati információra, hogy alkalmazkodjon a változékony éghajlathoz.”
A Keretrendszer további részletei a www.wmo.int/wcc3/declaration_en.php honlapon olvashatók. A Keretrendszer tervét a Világkonferencia Vezetői Deklarációja is megerősítette. A magas szintű záró értekezleten csaknem 150 ország döntéshozói, köztük csaknem 100 államelnök és miniszter, mintegy 50 ENSZ és más szervezet vezetői volt jelen. A magyar delegációt Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium éghajlati ügyekért felelős szakállamtitkára vezette.
A kibocsátás mérséklésével kapcsolatban Rajendra Kumar Pachauri úr, a béke Nobel Díjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnöke azt hangsúlyozta, hogy tudományosan megalapozott a 2 Celsius fokot nem meghaladó globális melegedés, mint cél kitűzése és ennek elérése. Ám ehhez a Világ üvegházgáz kibocsátásának növekedését 2015-ig meg kell állítani, majd ezt követően drasztikusan le kell csökkenteni. Az IPCC elnöke beszédében kitért a klímaváltozás mérséklésének jelentős előnyeire is, többek között az emberi egészség, a mezőgazdaság, a munkaalkalmak és az energiabiztonság területén.
„A Világkonferencia természetes híd, amely összeköti a tudományt és az éghajlati tárgyalásokat. A globális éghajlat-politikát a tudományos ismeretekre kell alapozni, legyen szó az elkerülhetetlen klímaváltozás mérsékléséről, vagy a hozzá való alkalmazkodásról.” jelentette ki beszédében Ban Ki-moon úr, az ENSZ főtitkára.
Fényképek az eseményről: http://www.wmo.int/wcc3/photogallery_en.php
További információ: Dr. Mika János, éghajlatkutató Tel.: 06- 70-330-79-50 e-mail: mika.j@met.hu